Sport, N�iess�g, �letforma, �let�rz�s- a hast�nc m�s megk�zel�t�sben - /El�ad�s t�ma Shazadi/

A hast�nc sz� hallat�n a h�remek vil�ga, f�lledt erotika jut legel�sz�r az esz�nkbe. Pedig enn�l l�nyegesebben t�bbr�l van sz�.

Az elm�lt �vekben egyre nagyobb helyet t�lt be a hast�nc a mozg�sst�di�kban, fittness termekben. Rengeteg h�lgy v�lasztja mint mozg�sforma. De mit�l lett ennyire n�pszer�, mi van benne ami�rt a legk�l�nb�z�bb emberek, koroszt�lyok l�togatj�k ezeket az �r�kat?

Az egyik v�lasz a ment�lis hat�siban, m�sik pedig a testre gyakorolt j�t�kony hat�saiban keresend�.

Lelki hat�sait tekintve seg�t r�tal�lni a benn�nk �l� N�re, kibontakozhatunk �ltala �s �jabbn�l �jabb arcunkat, oldalunkat ismerhetj�k meg. Ahogy gyakorolunk, tanulunk, jobban megismerhetj�k �nmagunkat, megfigyelhetj�k hogyan v�ltozik test�nk, er�s�dnek izmaink, v�ltozik hajl�konys�gunk, fejl�dik ritmus�rz�k�nk, �s v�ltoznak �rz�seink, gondolataink. Ezekkel a v�ltoz�sokkal azt�n alakul az �let�nk.

Ebben a t�ncban nincsenek meghat�rozott mint�k, j� vagy rossz, sz�p vagy cs�nya esetleg ez k�v�r vagy �pp sov�ny. A t�nchoz k�pess�geket, k�szs�geket kapunk. Tehets�g�nk �gyess�g�nk pedig �r�m forr�sa lehet. Amikor t�ncolunk �s beleengedj�k magunkat a mozg�sba egyszer csak r�tal�lunk magunkra. A zene a ritmus egy m�sik vil�gba rep�thet, amit �tj�r az �r�m �s kiszak�t minket a h�tk�znapi vil�gb�l, ahol mindig elv�r�soknak kell megfeleln�nk.

A hast�nc lehet�s�get teremt az egy�ttm�k�d�sre, a k�z�s c�lok, k�z�s �r�m �sszekov�csolja a csoportot, a jelenlev�ket. Nem sz�m�t, hogy ki h�ny �ves, milyen a csal�di �llapota, vagy milyen neh�zs�gekkel k�zd a m�sik, nem vet�lyt�rsk�nt, riv�lisk�nt n�z r�, hanem a hozz� hasonl� n�t l�tja. Ennek legszebb p�ld�ja Keleten az, amikor a sz�l� n�t k�r�lt�ncolj�k a falu asszonyai, ezzel seg�tve a sz�l�s folyamat�t, er�t adnak neki, �s a t�nc mozdulataival osztoznak „f�jdalm�ban”.

Ma Magyarorsz�gon minden 5. n� legal�bb egyszer j�rt m�r hast�nc�r�n. Rengeteg h�lgy gyakorolja nap mint nap ezt az �si mozg�sform�t szerte a vil�gban.

A hast�nc mint alternat�v mozg�sforma:

Az alaptart�s megegyezik a mindennapok helyes testtart�s�val, kih�zza a gerincet, nyitja a mellkast �s a magunk al� ford�tott medence a t�rdeket enyh�n hajl�tott �llapotba hozva k�m�li az �z�leteket.

A hast�nc h�rom alappill�re az izol�ci�, a ritmus �s a helyes testtart�s. A k�l�nb�z� oldalon v�gzett elt�r� mozg�sok jav�tj�k a k�t agyf�lteke k�z�tti �sszek�ttet�st �s a koncentr�ci�t. A hast�nc nem tartalmaz olyan elemeket, melyeket ne lehetne megtanulni. A hast�nc az energiak�zpontra �s a h�rom als� csakr�ra �p�l. A test energiak�zpontja a gyomorsz�j k�rny�k�n tal�lhat� �s folyamatos mozg�sban van. Az als� h�rom csakra: Gy�k�r, szakr�lis/vagy sex, k�ld�k csakra/ napfonat/.

A helyes testtart�s a t�nc folyam�n nagyon fontos. A helyes tart�sban v�gzett mozdulatok �z�letk�m�l�ek, �s tart�sjav�t�ak. Mivel a mozdulatok sor�n rengeteg izmot, izomcsoportot haszn�lunk, ezek meger�s�d�s�vel javul k�ls� kin�zet�nk. A v�zizomzat meger�s�d�s�vel t�bbnyire rengeteg panaszunk megsz�nik. A hast�nc p�ld�ul remek�l alkalmazhat� h�t �s der�kf�j�s eset�n. A tapasztalatok azt mutatj�k, hogy minden ilyen probl�m�val �rkezett h�lgy panaszai p�r h�t ut�n enyh�lnek, majd van akin�l teljesen meg is sz�nnek. Ez mellet sz�mos m�s N�i probl�m�ra tal�lunk megold�st a hast�ncban. Ezekr�l k�s�bb az �letkori lebont�sban.

�rdekess�gk�nt: Szem�lyes tapasztalataim vannak a Bechterew /bambuszgerinc, sok�z�leti gyullad�s/ k�rban szenved� betegekn�l. Jelenleg is van ilyen h�lgy a csoportomban, akin�l nagyon sz�p eredm�nyeket �rt�nk el id�ig, annak ellen�re, hogy csak 9 h�napja j�r heti egy alkalommal hast�ncra. Szembet�n� a v�ltoz�s a test�n. Ha pedig az orvos is al�t�masztja, eg�szen j� kutat�si alap lehet...

Izol�ci�, vagyis az egyes izomcsoportok �n�ll�, k�l�n�ll� mozgat�sa. Az eddig ismeretlen, vagy nem tudatosan haszn�lt cs�sztat�sok, emel�sek, k�rz�sek, forg�sok meger�s�tik a medence, cs�p�, comb izmait, a gerincoszlopot tart� izmokat �s az intim ter�letek izomzat�t. A merev �s letapadt izmok lazulnak illetve rugalmass� v�lnak. Az izol�ci�hoz hozz�tartozik a testtudatoss�g �s a mozg�skoordin�ci�.

Ritmus: �thatja eg�sz l�ny�nket. Figyelj�k csak a l�gz�st vagy a sz�v�nket. Mindegyik a benn�nk �l�, saj�t ritmust t�kr�zi. Ezeket kieg�sz�ti a k�l�nb�z� szerveink, tagjaink ritmusa. �gy v�lik egy zen�v�, a test zen�j�v�.

Felismerj�k, hogy a gyakorl�sok eredm�nyek�nt a k�ls� �s bels� ritmus �sszehangol�dik, majd mind kreat�vabban kapcsol�dhatunk hozz�. Azt�n azt vessz�k �szre, hogy bels� ritmusunk szerint t�ncolunk.

"T�ncolj, m�g t�ncoss� nem v�lsz, Ezut�n t�ncolj, m�g eggy� v�lsz a t�nccal, A v�g�n csak a T�NC marad meg."

Hast�nc a sport megk�zel�t�sb�l:

�letkorok- �letciklusok:

kisgyermekkor:

4-6 �vig: Term�szetes mozg�sok jellemz�ek, a nagy mozg�sig�ny miatt j�t�kokat, k�rj�t�kokat iktatunk be. Jellemz�en kb. 20 perc �sszef�gg� figyelemre k�pesek.

C�l: j�t�kos t�ncmozdulatokkal a koordin�ci� �s ritmus�rz�k fejleszt�se. Egyens�ly fejleszt�se.

Gyermekkor:

6-10 �ves korig: ilyenkor alakul ki a finomabb mozg�sok koordin�ci�ja. Tudatosan kezdenek mozogni, de tov�bbra is nagy a mozg�sig�ny�k. Mivel ebben az �letkorban alakul ki a reprodukt�v/ m�sol�/ k�pzelet�k, �n�ll�an is elkezdhetnek egy egy l�tott mozdulatot ut�nozni. Ezeket kihaszn�lva ebben az �letkorban m�r komolyabban lehet vel�k foglalkozni. A ritmus�rz�k�k fejleszt�se tov�bbra is sz�ks�ges, a t�ncmozdulatokat tekintve egyre �rdekesebb dolgokat �rdemes csin�ltatni vel�k, hiszen �rdekes dolgokra jobban tudnak figyelni. A monoton�t�st nem t�rik. A t�nccal mint egyfajta mozg�sforma pedig megalapozzuk a j�v�beni mozg�sra val� ig�ny�t is. Ritmus�rz�k�nek fejl�d�se pedig pozit�van hat az iskolai tanul�sra is. Vizsg�latok szerint a jobb ritmus�rz�kkel rendelkez� gyermekek bizonyos tant�rgyakban jobban teljes�tenek, k�nnyebben tanulj�k. Ez nem csak a hast�ncra, hanem b�rmilyen ritmusra v�gzett mozg�sra, zenetanul�sra igaz.

C�l: fegyelem megtan�t�sa, k�z�ss�ghez val� alkalmazkod�s, �n�ll�s�g – koreogr�fi�k tan�t�s�val el�seg�thetj�k

10-13 �vig:

A t�nc ter�n v�gzett �rdemi munka itt kezd�dik. M�r egyszer�en nem csak a mozg�s miatt j�rnak �r�ra, hanem komolyabb dolgok kezdik �ket foglalkoztatni. Kezdenek a l�nyok „n�k lenni” Ebben az �letkorban elkezdj�k �ket hozz�szoktatni a n�iess�g gondolat�hoz, r�nevelhetj�k a t�nc �ltal a n�ies mozg�st, viselked�st. A k�s�bb bek�vetkez� testi v�ltoz�sokkal sokkal k�nnyebben fognak boldogulni, hiszen addigra m�r N�k lesznek. A hast�ncban itt m�r komoly, �sszetett mozdulatokkal, koreogr�fi�kkal dolgozunk, kezdj�k megismertetni a st�lusokat, zeneelm�letet, ritmusismeretet. B�v�tj�k tud�sukat k�l�nb�z� t�nchoz kapcsol�d� inform�ci�kkal.

C�l: tud�sv�gy,mozg�s, a n�v� v�l�sra val� felk�sz�t�s

Serd�l�kor 13-16 �v:

A legnehezebb kor mind a gyermek mind a sz�l� �let�ben. A nemi �r�s kora. L�zad� kornak is h�vhatjuk, hiszen minden ami addig j� volt m�r rossz, �s ami �rdekelte el�fordulhat, hogy m�r nem �rdekli. A hormon�lis v�ltoz�sok a pszich�s hozz��ll�sukat is v�ltoztatj�k. A l�nyok n�veked� melleiket p�ld�ul egyfajta g�rnyedt testtart�ssal elkezdik takargatni, nem tudnak mit kezdeni vele. Csak�gy mint megny�lt v�gtagjaikkal. Emiatt sajnos nem egyszer mozg�sfejletts�g�k, teljes�tm�ny�k is visszaesik. Ha m�r kor�bban kezdte a t�ncot, akkor val�sz�n�leg valamelyest felk�sz�lt testileg �s tal�n lelkileg is erre a korra. Amennyiben nem t�ncolt el�tte, itt az ideje, hogy a sz�l� k�zen fogva elvigye egy bemutat�ra, egy �r�ra, ahol tal�lkozhat valami sz�m�ra idegen �s �rdekes dologgal. B�r pedag�giai probl�ma a nemi hormonok domin�l�sa, ezt ak�r a n�i fejleszt�s malm�ra is hajthatjuk.

C�l: a test elfogad�sa, mozg�sra val� nevel�s,nyitott� tenni a vil�g fel�, n�v� �r�sre val� felk�sz�t�s.

Ifjus�gi kor 16-18 �v:

Megsz�nik a disszharmonia, minden feln�tt funkci�ra k�pess� v�ltak. �szt�n�sen k�m�lik magukat. �n�ll�ak akarnak lenni. Ekkor m�r �ltal�ban �k d�ntenek arr�l, hogy hova j�rnak,mit csin�lnak. �s a l�nyok ekkor kezdenek �n�ll�an a t�nc/ hast�nc tanul�sa mellett d�nteni. �s ez j�, mert kezdi felm�rni, hogy � N�. �s m�g n�iesebb szeretne lenni. T�mogassuk ebben a d�nt�s�ben, mert j�l d�nt. A t�nct�l kisug�rz�sa lesz, magabiztoss� v�lik, �s kev�ss� lesz hajlamos a depresszi�ra. Jobb probl�mamegold� k�pess�ggel rendelkezik. Saj�t hat�rai feszegetve pedig kitart�sra neveli saj�t mag�t. C�ljai lesznek, hiszen szeretn� megmutatni a vil�gnak mag�t, sz�npadon szerepelni, stb.

C�l: medencealap izmok er�s�t�se, az improvizat�v t�ncra val� tan�t�sa, stresszold�s, stresszkezel�s eszk�zek�nt. Tart�s jav�t�s, k�s�bbi mozg�sszervi �s egy�b eg�szs�g�gyi probl�m�k kialakul�s�nak megel�z�se. N�i energiak�zpontok akt�viz�l�sa, bels� harm�nia �s egyens�ly kialak�t�sa. Kultur�val kapcsolatos tan�t�s,mert el�fordulhat, hogy annyira megszereti a t�ncot, hogy esetleg hivat�sk�nt v�lasztja.

Junior 18-21 �ves: a t�rsadalmi �r�s kora, fizikailag feln�ttek, de taktikailag m�g nem. A t�ncban val� dolgok megegyeznek a 16-18 �ves korcsoporttal.

Feln�tt kor, 21-35 �vig:

a feln�tt kort a t�nc szempontj�b�l t�bb korcsoportra fogjuk bontani. A l�nyegesebb �letciklusok a k�vetkez�ek:

V�rand�s�g- sz�l�s, sz�l�s ut�ni id�szak, k�z�pkor� feln�tt.

T�nc a v�rand�ss�g alatt:

A keleti t�nc a legr�gebbi mozg�sforma, amely t�bb ezer �vvel ezel�tt az anyas�g �s a term�kenys�g tisztelet�re v�gzett szertart�sok r�sze volt, egyben pedig felk�sz�tette a n�i teste a sz�l�s folyamat�ra. Azt is mondhatn�nk, hogy a legr�gebbi kismamatorna. A hast�nc k�l�nb�z� mozdulatai �s a sz�l�s mozdulatai k�z�tt szoros �sszef�gg�s van. A hashull�m, a t�nc lass� mozdulatai, hasrezegtet�s �s talajt�nc mind mind a a sz�l�s �s vaj�d�s term�szetes mozdulatain alapulnak. Ha valaki vaj�d�s alatt hast�ncmozdulatokat t�ncol, sokkal jobban egy�tt tud dolgozni a kontrakci�kkal/ �sszeh�z�d�sokkal/. A v�rand�ss�g alatt v�gzett t�nc ment�lis hat�sai: az anya a saj�t testmozg�s�ban elmer�lve befel� figyel, �rz�seire, �szt�neire. Jobban megismeri test�t, annak apr� jeleit is tudja fogni, �s �szt�n�sen cselekszik. A l�gy ringat�z� mozdulatok �s a kikapcsol�d�s a magzatra is j�t�konyan hat, hiszen az az �desanyja minden hangulati v�ltoz�s�t �rz�keli. A v�rand�s�gukat v�gigt�ncol� h�lgyek elmond�suk szerint k�nnyebben, gyorsabban �s tudatosan sz�ltek, a bab�k nyugodtabbak, �s az anyam�hen k�v�l is nyugtat�lag hatnak a t�nc mozdulati r�juk, ha anyuk�juk karba v�ve t�ncol vel�k. Nem besz�lve arr�l, hogy szorosabb lesz a gyermek �s �desanya kapcsolata.

Sz�l�s ut�n l�nyegesebben gyorsan regener�l�dik a szervezet�k, hiszen er�sebb medenceizomzattal �s hasizommal rendelkeznek. A v�rand�ss�g alatti h�tf�j�s legkiv�l�bb ellenszere a megfelel� tart�sban v�gzett hast�nc. Itt meg kell eml�tenem, hogy ez nem a gyors temp�j� dobsz�l�k, r�z�sok, ugr�l�sok id�szaka!

Sz�l�s ut�ni id�szak:

A sz�l�s ut�ni id�szakban v�gzett t�nc rendk�v�l j� a sz�l�s ut�ni depresszi� elker�l�s�re, vagy megsz�ntet�s�re. A kicsi k�r�l megn�vekedett tennival�k, a csal�d ell�t�sa nagy terhet r� a n�re, aki mindennek �rzi mag�t csak �pp nem N�nek! Higgy�k el, hogy hetente egyetlen egy, a csal�dt�l ellopott �ra miatt nem lesz�nk rosszabb feles�gek, �desany�k. P�runkat ugyan az els� id�kben meg kell gy�zni arr�l, hogy mi�rt j� nek�nk, nekik, az, ha mi egy kicsit kiszakadunk a h�tk�znapi robotg�p funkci�b�l, de r�vid id�n bel�l bel�tj�k, hogy igenis sz�ks�g van arra az egy �r�ra, mert akkor nekik is jobb, mert egy nyugodt, kiegyens�lyozott N� van mellett�k, nem egy idegbeteg valaki. Fontos, hogy ment�lisan kikapcsoljunk egy kicsit, nem besz�lve arr�l, hogy mozogjunk. Ne feledj�k a bev�s�rl�s nem testmozg�s!

K�z�pkor� feln�tt, 35-50 �v:

Hormon�lis v�ltoz�saink sajnos elker�lhetetlenek. Abban az �letkorban vagyunk, amikor a mozg�s egyre fontosabb� v�lik fitts�g�nk meg�rz�se c�lj�b�l. Tov�bbra is helyt kell �llnunk mint N�, Feles�g, Anya, nem besz�lve a munkahely�nkr�l, ahol megannyi elv�r�snak, teljes�tm�nyk�nyszernek kell megfeleln�nk. Pr�b�ljunk meg valami olyan elfoglalts�got hobbit, sportot keresni, amely kikapcsol, �tmozgat, form�l. Hetente minimum h�romszor szabads�goljuk magunkat egy-k�t �r�ra.

A legt�bb n� ebben az �letkorban kezdi felfedezni a hast�ncban rejl� lehet�s�geket. Szeret t�ncolni, de nincs kivel, ezt pedig lehet egyed�l. Mozogni szeretne, de az aerobic nem az � sportja, az edz�termekt�l idegenkedik,mert...

�rett feln�ttkor, 50-60 �v / menopauza kora

Ebben a korban sajnos megn� a sz�vinfarktus lehet�s�ge. Ha nem mozgunk, sajnos az izomt�nusunk is cs�kken. Ezt megel�zend� tov�bbra is folytatnunk kell a mozg�st. Ebben az �letkorban els�sorban az aerob mozg�sform�k javasoltak. A folyamatosan v�gzett, magasabb intenzit�s� t�nc is aerob mozg�sform�nak nyilv�nul. Ebben a korban a h�lgyek nagy r�sze �tesik a menopauz�n. Sajnos a v�ltoz�korral egy�tt test�nk t�panyag �s �sv�nyianyag felv�tele is m�dosul. /pl.A calcium be�p�l�se a szervezetbe lelassul, ez�rt hajlamosabbak vagyunk a t�r�sekre./

A folyamtos sporttal fitten tarthatjuk test�nket, �s a v�ltoz�kori gy�trelmekkel is k�nnyebben boldogulnak azok a h�lgyek akik mozognak. A hast�nc fel�l megk�zel�tve: �bren tarthatjuk n�iess�g�nket, t�nusban izmainkat, �s meg�rizhetj�k kisug�rz�sunkat. �ltal�ban elmondhat�, hogy azok a h�lgyek akik ekkor t�ncolnak, vagy kezdik a t�ncot, sokkal k�nnyebben jutn�k �t a menopauz�n, nem esnek k�ts�gbe reprodukci�s k�pess�g�k elveszt�s�n, hanem az �let term�szetes velej�r�jak�nt kezelik ezt az �llapotot. Kiegyens�lyozottabbak �s vid�mabbak.

Az id�s�d�s kora, 65 �vt�l:

Tudatos�tani kell magunkban, kort�rsainkban azt, hogy az�rt mert id�sek, m�g nem kell felt�tlen�l megrogyniuk. Fogjuk magunkat, t�rsunkat, bar�tn�nket �s menj�nk tov�bbra is mozogni. Rengeteg id�seknek k�sz�lt sportprogramb�l lehet v�lasztani. Aj�nlott a Gerinctorna, aqutr�ningek, �s ott vannak a t�ncok. T�rsast�nc, vagy h�lgyeknek a j�l bev�lt hast�nc. L�nyeges, hogy iz�letk�m�l� legyen.

Kedves h�lgyek! Melyik unoka nem �r�l egy mindig r�pk�d� fitt �s n�ies nagyinak?

Megannyi ok lehet, hogy mi�rt j�nnek a h�lgyek, de nagy �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy mindenki keres valamit. Valaki az elveszett n�iess�g�t, valaki valami �jat, egzotikusat, �nmag�t. Vagy rendbe szeretn� hozni a lelk�t, h�zass�g�t, �s ehhez ezt tal�lja a megfelel� eszk�znek. Teljesen mindegy teh�t, hogy ki mi�rt j�n, mindenki megtal�lja amit keres.